3. lépés

Az alapanyagokról...

II. rész

  Mottó: A végén csattan az ostor.

Mit főzzek? 

Mindennap feltesszük magunknak ezt a kérdést. 

Volt idő, mikor a lányok, úgy nőttek fel, hogy édesanyjuk „szoknyája” mellett akkor is megtanulták az alapismereteket, ha nem akarták. Mai világunkban azonban ez már korántsem ilyen természetes. Hiszen hiába vásároljuk tele kosarunkat mindenféle jóval, ez még kevés ahhoz, hogy változatosan és hasznosan tudjuk felhasználni azokat.

A főzést tanulni kell, nem pedig egyéni próbálkozásokkal gyűjteni a tapasztalatokat, hisz időben és pénzben is csak ráfizetés. Ezt pedig nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.

A magyar konyháról és a magyar gazdasszonyokról külföldön is mindig elismerően beszéltek.

Nem kell ahhoz nagy erőfeszítést tenni, hogy a mai világban is rászolgáljanak erre a jó hírnévre a továbbiakban is.

Mi a titok?

Egy kissé összetett, de hamarosan kiderül, hogy nem ördöngösség, ha megismerjük azokat az igazodási pontokat, melyek a titkokban rejlenek.

Mi a táplálkozás célja?

A szervezet ellátása az élet működéséhez szükséges anyagok biztosításával.

I.    Kalóriát adó tápanyagok: szénhidrátok és zsírok

       A kalorikus tápanyagok a szervezetben elégnek, s az égés alkalmával keletkező energia

       biztosítja a test hőmérsékletét, melyre nagy szükség van a mozgáshoz, munkához.

       Ne feledkezzünk meg a gyermekekről sem, kiknek óriási a mozgásigénye!

SZÉNHIDRÁTOK:

Szénhidrátoknak nevezzük a cukorféléket és többféle cukrot tartalmazó összetett vegyületet (keményítő). Táplálékunk túlnyomó részét alkotják, hiszen igen jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaz a: kenyér, liszt, rizs, burgonya, tésztafélék, főzelékek és gyümölcsök egyaránt.

ZSÍROK:

Jó ha tudjuk, hogy 1 gr zsír elégetése kb. kétszerannyi kalóriát ad, mint ugyanannyi szénhidráté, ezért aránylag kis tömegben tudunk nagy mennyiségű kalóriát a szervezetbe juttatni. Ebből következik, hogy télen vagy nagyobb energiát igénylő munka végzéséhez növelni kell a táplálék kalóriatartalmát.

Állati és növényi eredetű zsiradékok között a különbség csak annyi, hogy míg a növényi eredetű könnyebben emészthető, azonban az állati eredetű bővebben tartalmazza azt a néhány vitaminszerű anyagot, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen.

II.   Építőanyag: fehérje

Már a meghatározásában is megfogalmazódik, hogy elsősorban építőanyag. A fehérje az új sejtek képzéséhez elengedhetetlen tápanyag, ami nagyon fontos a fejlődésben lévő gyermekek számára! Ám felnőtt korban legalább olyan fontos, hiszen a szervezet és a sejtek állandó kopása, elhalása miatt pótlásukról gondoskodni kell.

A fehérjék szerves alkotórészekből, aminosavakból állnak.

Azok a fehérjék, melyek a szervezet számára szükséges összes aminosavat tartalmazza, teljes értékűnek nevezzük, míg a hiányosakat, nem teljes értékűnek.

TELJES ÉRTÉKŰ fehérjét tartalmaz a tej, tojás, hús (egyszóval állati eredetű) és a              

                              (kivételként) burgonya

NEM TELJESÉRTÉKŰ fehérjét tartalmaznak: a hüvelyesek, gabonafélék, főzelékek.

És itt lép színre a háziasszony!

Mivel a fehérjék kiegészítik egymást, így pl: ha bablevest vagy főzeléket hússal, tojással együtt tálaljuk, akkor a hiányos fehérje is értékessé válik azáltal, hogy a hús, tojás a felesleges aminosavakat pótolja.

Tehát ennek példájával figyelemmel tudjuk kísérni a napi fehérjebevitelt családunk körében.

Az építőanyagok közé soroljuk még a Calciumot  (meszet) is.

Ennek legegyszerűbb és legbiztosabb formája, ha napi  ½  liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket fogyasztunk felnőtt korban. Kivételt képeznek a mennyiség alól a gyermekek és a kisbabát várók, nekik ennél jóval magasabb mennyiségre van szükségük naponta.

III. Védőanyagok: vitaminok, ásványi anyagok

Ezek kalóriát nem szolgáltatnak, a szervezetnek csak kis mennyiségben van szüksége, ám hiányuk hatására betegség és akár halál is lehet a következmény. Ezért nélkülözhetetlenek.

VITAMINOK

Kezdjük a zsírban oldódó vitaminokkal. Könnyű megjegyezni őket: A,D,E,K.

Amit itt ki kell emelni, hogy csak zsírban feloldva tudnak felszívódni, ezért a szervezet tartalékolni tudja.Éppen ezért gyógyszeres pótlását csak orvosi felügyelet mellett szabad megtenni. Azonban a mindennapi helyes étrend megválasztásával, nem alakul ki hiányuk, mert sok élelmiszer tartalmazza őket.

„A” vitamin  ill. provitaminja a karotin nagyobb mennyiségben tartalmaz a tej, vaj, paradicsom, sárgarépa, sütőtök, spenót, paprika és sárgabarack.

„D” vitamin provitaminja a májban, tejben, vajban, tojássárgájában található, de ahhoz, hogy ez hasznosuljon, szükség van a nap fényére is.

„E”vitamint a húsban, a májban és a tojásban, valamint növényi olajokban (napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj), de megtalálható a búzacsírában, egyéb gabonacsírákban és a zöld növényekben.

„K” vitamint  a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj tartalmazza.

A  vízben oldódó vitaminokat nem lehet túladagolni, mert a fölösleges mennyiség távozik a vízzel együtt a szervezetből. Ugyanakkor nagyon kell figyelni az utánpótlásukra, hiszen fontos szerepet játszanak a szervezet egészséges működésében.

A „B”-vitamin  különböző fajtái szinte minden féle és fajta élelmiszerben megtalálható, de kiemelendő az élesztő, a hántolatlan gabona (így a rizs is), tojás, tej, hús (főként a sertés)

A C-vitamint  Szentágothai János Nobel-díjas professzorunknak köszönhetjük. Azóta az egyik legismertebb a jelentősége, és hiányának eredménye.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy könnyen el is bomlik. Pl. hő hatására, de ugyanúgy  a hosszú ideig tartó állásában. Éppen ezért pl. az almából vagy körtéből a téli tárolás folyamán minél inkább kifelé megyünk a télből, annál kevesebb lesz benne. (De azért logikus: vízben oldódó; a gyümölcsök az állás folyamán viszont sokat veszítenek a víztartalmukból).

Megtalálható a friss gyümölcsökben, a zöldpaprikában, a citrusfélékben, a paradicsomban,  káposzta- és, salátafélékben.. Télen a savanyú káposzta tartja meg leginkább C-vitamin tartalmát,

de a nyáron helyesen elrakott gyümölcsök is.

Az ÁSVÁNYI ANYAGOK .

Amennyiben egészségesen és változatosan táplálkozunk, akkor a szervezetnek nem lesz hiánya ezekből a fontos anyagokból.

A calciumról a fehérjénél ejtettünk szót, de a vasra azért is ki kell térni, mert ez a vérsejtek felépítésében játszik fontos szerepet. Ennek hiánya vérszegénységet okoz. Hogy ez ne következzen be, rendszeresen szerepeltetni kell étlapunkon tejet, tojást, vajat, zöldfőzeléket és gyümölcsöt egyaránt.

A felsorolásból kitűnik, hogy mennyiféle tápanyagra van szükségünk, s ezt a szükségletet különféle élelmiszer keverékével lehet csak kielégíteni. Ha valami hiányzik az étrendből, a szervezet látja kárát, megbetegszik.

A tudomány kidolgozta ugyan a helyes táplálkozás elveit, de a háziasszonyon múlik, hogy azokat hogyan valósítja meg. 

Ennek tudatában  vegyük bátran birtokba  konyhánkat, s ne feledjük, rajtunk múlik gyermekünk egészséges fejlődése és a fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége.

Elő a főzőkanalakat!